Új párkapcsolatod van? Esetleg munkahelyet váltottál? Új emberekkel vetted körül magad? Ezeket az elején a legtöbb ember nagyon izgalmasnak tartja, bizakodó és kíváncsian várja, hogy hogyan alakulnak az emberi kapcsolatok. Aztán érzed, hogy hogy valami nincs rendben! De érezheted ezt akár a családodnál vagy már meglévő környezetben is. Bántanak, de nem fizikailag vagy szexuálisan vagy egyéb más módon, hanem SZAVAKKAL…

Erről általában a mindennapokban kevésbé esik szó, talán nem is tudatosul és nem is nagyon mutatja jelét, hiszen nincsenek külsérelmi nyomai, belül sérülünk. Azonban érdemes ezekre odafigyelni, mert súlyos következményei lehetnek. Kialakulhat önbizalomhiány, önértékelési probléma, bűntudat, szorongást, depressziót okozhat, sőt poszttraumás stressz zavar is bekövetkezhet. A gyerekeknél például fizikai agressziót, bűncselekményt vált ki és szociálisan ők is sérülhetnek, ami a későbbi életüket, személyiségüket negatívan befolyásolhatja. Fizikai tünetek is megjelenhetnek, mint például az étkezési rendellenességek, alvási problémák.

De mi is ez a szóbeli, verbális bántalmazás pontosan?

Az adott személy szavaival, fogalmazásával mér csapást a másik személyre, akit ezzel összezavar, az önértékelését így rombolva, amivel mit sem törődik. Nem érdekli, nem kíváncsi a másik véleményére, mindenképpen ő akar uralkodni a kapcsolatban és a másik felett. Erről persze szintén nem vesz tudomást, így a konfliktus nem zárul a felek meghallgatásával, megoldásával.

Miről ismered fel?

Ha a bántalmazó fél rendszeresen - akár naponta, hetente – az alábbiak valamelyik formájában sérti az adott személyt:

• Becsmérli, hogy egy adott dologra alkalmatlan, aláássa az önbecsülését, hibáztatja, elítéli olyanért is amire az áldozatnak nincsen befolyása,
• Sértő viccet csinál a másik kinézetéből vagy egyéb képességéből,
• Rendszeresen vitát generál, legyen szó bármilyen témáról,
• Az áldozat gondolatait, érzelmeit elutasítja, megkérdőjelezi,
• A másikat túlérzékenynek állíthatja be, ha az áldozat a verbális bántalmazást szóvá teszi,
• Titkolózhat is, amivel egy párkapcsolatban akadályozhatja az intimitás kialakulását, elmélyülését,
• Bojkottálhatja a beszélgetést, így irányítva a kommunikációt a másik féllel,
• A másik fél tetteit, vágyait értéktelenné teszi, lekicsinyli azokat,
• Tagadhatja tetteit, megfenyegetheti, sértegetheti, szóbeli erőszakkal bánthatja – düh - az áldozatot (ez a leggyakoribb verbális abúzus),
• Folyamatosan parancsolgat a másik félnek.

A bántalmazott fél gondolhatja úgy, hogy a „másikat félreértette”, vagy a „másik csak jót akart” és így magában kezdi el keresni a hibát. Megkérdőjelezheti, hogy ő valóban értékes ember és további más képességében is kételkedni kezdhet.

Felmerülhet az is, hogy a szeretnénk megérteni a bántalmazó viselkedését, annak okát, azonban ennek megtalálása nem változtatja meg az eddigi konfliktusokat, hiszen a bántalmazó viselkedés egy szokás, amelyhez már kiformálódott rutinok tartoznak.

Ha valaki szereti a másikat és fontos, nehezebben engedi el. Hajlamos szemet hunyni a viselkedése felett, mert nem akarja elhinni, hogy ez tényleg vele történik meg.

Hogyan tehetsz pontot a végére?

Ha érzelmileg bántalmazó kapcsolatban vagyunk a legfontosabb, hogy ezt felismerjük és ezekután tudatosan cselekedjünk. Hagyjuk abba az önostorozást, ne bonyolódjunk a másik féllel vitába, maradjunk tárgyilagosak. Húzzuk meg a saját határainkat és azokat tartsuk be!

Az egyetlen ember, akiért felelősek vagyunk, azok saját magunk vagyunk!